The first 200 lines.
Ez a film egy emberről szól...
egy török származású muszlimról...
egy tudósról...
egy prédikátorról...
és az általa inspirált világméretű társadalmi mozgalomról.
2013-ban,
a Time magazin az egyik legbefolyásosabb vezetőnek nevezte.
Mozgalmának köszönhetően
a világ több száz országában tanulhatnak rászoruló gyerekek.
Betegek számára nyílik út a gyógyulás felé.
Éhezők jutnak élelemhez - sokszor nagy nehézségek árán.
Ám személyes befolyásának
és az általa indított mozgalom erejének köszönhetően
sokan tartanak is Fethullah Gülentől.
Még saját hazájában is sokan gyűlölik őt.
Manapság önkéntes száműzetésben él az Egyesült Államokban.
Egy nagy befolyású mozgalom muszlim vezetőjeként pedig sokan figyelnek rá.
Az egyesek által tisztelt, mások által pedig gyűlölt ember
és az általa létrehozott mozgalom megértéséhez
előbb ismerjük meg Törökország történelmét és a szúfi misztikát
majd látogassunk el néhány helyre,
ahol Gülen idealista követői végzik áldásos tevékenységüket az emberiség szolgálatában.
A mozgalom az 1960-as években indult útjára Nyugat-Törökországban.
Ekkoriban a fiatal Fethullah Gülen prédikátorként tevékenykedett.
Prédikációi azonban sokban különböztek a többi imámétól.
Általában mecsetekbe járunk,
ahol a hitről beszélnek, vagy arról, hogy mit mond a Korán és milyen példát mutat nekünk a Próféta.
Emlékszem, hogy Gülen egyszer egyetemistáknak tartott előadást.
A termodinamikáról beszélt: első törvény, második törvény...
S miután elmagyarázta nekik a tudományos téziseket,
néhány sort idézett a Koránból.
Különös volt megérteni a tudományos tények és a Korán verseinek összefüggését.
Gülen üzenete elsősorban az,
hogy ezek valóban összeegyeztethetőek az iszlámmal.
Egy ember ugyanis lehet egyszerre vallásos
és végezhet tudományos tevékenységet is.
A demokrácia pedig talán mindenki számára a legjobb társadalmi berendezkedés.
Vagyis Gülen minden üzenete pozitív tartalmat hordoz.
Én pedig ezeket az üzeneteket kerestem.
Gülen nemcsak az iszlám és tudomány kapcsolatáról beszélt,
hanem rámutatott a vallás és a modern demokrácia,
valamint Isten szolgálatának összeegyeztethetőségére is.
Gülen arról szeretne minket meggyőzni, hogy nem elég csak a vallási kötelezettségeknek eleget tenni.
Arra buzdít, hogy a vallásgyakorlás során Isten szolgálata
alakítsa életünket hogy emellett az egész emberiség szolgálatában is állunk.
Törökország muszlim ország.
De a Kelet és Nyugat közötti földrajzi fekvése,
történelmi sokfélesége,
etnikai sokszínűsége,
a szúfi misztika hatása
és 20. századi radikális szekularizmusa miatt
az ország iszlámról alkotott felfogása különbözik a többi muszlim országétól.
Mivel a törökök Európa, vagyis a Nyugat peremén éltek,
ezért a modernitás hamarabb eljutott hozzájuk, mint a többi muszlim népcsoporthoz.
Ezért ha például visszamehetnénk a száz évvel ezelőtti Isztambulba,
akkor hallhatnánk, amint a liberálisok a demokrácia, az iszlám és a liberalizmus szoros kapcsolatáról beszélnek
vallásos érveléssel alátámasztva gondolataikat.
Az Oszmán Birodalom híres volt kulturális és vallási nyitottságáról.
Az ottománok barátságosak voltak a katolikusokkal.
Az Oszmán Birodalom befogadónak bizonyult, amikor a zsidók az országba menekültek a spanyolországi üldöztetések elől.
Az iszlám Törökországban mindig is toleránsabb volt.
Legfőképpen azért, mert egy nagy birodalom volt.
Ez a birodalom pedig több mint 600 évig létezett.
Egy ilyen állam nem lehetett teokratikus berendezkedésű,
ezért is inkább a tolerancia volt jellemző rá.
Ennek oka nem az, hogy felvilágosult vagy jólelkű vezetők és alattvalók éltek ott,
hanem sokkal inkább a birodalmi intézményrendszer logikája,
amely mások elfogadására késztette a közösséget.
Az Oszmán Birodalom első világháborús veresége
és azt követő összeomlása után
a "haladó szellemű demokratikus" iszlám eszméjét
felváltotta az erőszakosan érvényesített szekularizmus.
A háborús hősből az ország első elnökévé lett Musztafa Kemal Atatürk
az egyetlen a világon,
aki majdhogynem egyedül formált
köztársaságot egy birodalomból.
Eközben az ottomán gondolkodásmóddal szemben
egy új ideológia alapjait fektette le.
A nyugati mintákat átvéve Atatürk hitt abban,
hogy Törökország modernizációját kizárólag
a hagyományos iszlám kultúra elhagyásával lehet megvalósítani.
Az állam vallásos jellegének megszüntetése érdekében
olyan szigorú jogszabályokat vezetett be, amelyeknek köszönhetően
a vallás végül szinte eltűnt a közéletből és a politikából.
A szekularizáció egyrészt a vallás államtól való elkülönítését jelenti,
másrészt pedig a döntés szabadságát, hogy ki miben hisz.
A törökországi szekularizmusról elmondható,
hogy korábban negatívan ítélte meg a vallást,
és gyakorlatilag iszlámellenes volt.
Úgy tartották, hogy ha valaki vallásos, az nem képes racionálisan gondolkodni,
ezért alkalmatlan az ország kormányzásra.
Úgy gondolták, hogy amíg az emberek nem állnak készen,
addig tekintélyelvű rendszert kell alkalmazni a kormányzásban.
Annak érdekében, hogy az emberek ne a hitben keressék a támaszt,
és az ottomán korszakból megmaradt iszlám befolyás visszaszoruljon,
a szekuláris kormányzat teljes ellenőrzése alá vonta a vallást.
Fethullah Gülen 1966-ban
fiatal prédikátor volt,
akinek az állam biztosított állást egy Korán-iskolában,
ahol ismertsége egyenes arányban növekedett
jámborsággal teli pragmatizmusával.
Gülen azt hirdette, hogy Törökországban
és az egész Közel-Keleten -
azonnal el kell kezdeni a fiatalok taníttatását.
Oktatni kell az embereket,
de nem a medreszékben
vagy a mecsetekben,
hanem matematikát, természettudományt
és demokráciaelméleteket kell tanítani nekik.
Minden ember más utat követ,
hogy Isten kedvére tegyen.
Néhányan a frontvonalban harcolnak katonaként,
mások pedig elvonultan élnek szerzetesként.
Én abban hiszek,
hogy a legfontosabb dolog a tanítás,
vagyis a befektetés az emberekbe.
Az 1970-es évek végére
egy török üzletemberekből álló csoport gyűlt Fethullah Gülen köré,
aminek tagjai olyan képzési helyek és kollégiumok létesítését támogatták,
amelyeket az elit rétegen kívül mások is igénybe vehettek.
Később pedig iskolák építését is finanszírozták.
1982-ben
Fethullah Gülen követői megnyitották az első iskolát
Törökország nyugati részén.
Az oktatás 18 diákkal indult,
de hamarosan 600-ra emelkedett a tanulók száma,
akik közül legtöbben a kollégiumban laktak.
Szerintem jobb itt lakni, mint otthon,
mert itt együtt csinálhatjuk meg a házi feladatokat a tanárokkal.
És Törökország legjobb diákjai ide járnak.
Te vagy a legjobb tanuló?
Igen.
A kedvenc tantárgyam a biológia.
Szeretem a bogarakat, rovarokat és a kis állatokat.
Orvos szeretnék lenni,
és különféle országokba szeretnék utazni.
Olyan híres szeretnék lenni, mint Doktor Öz.
Van barátod?
Nem! Dehogy!
Van barátnőd?
Gülen tulajdonképpen nem szabad szellemű, liberális,
hanem egy nagyon vallásos ember,
de ha elmegyek meghallgatni Gülent,
prédikációi a nemek közötti egyenlőségről,
és a lányok taníttatásának szükségességéről szólnak.
Manapság
a Gülen-iskolák elsősorban
a tanulmányi eredményekről,
konzervatív erkölcsi értékeikről,
valamint az egész napos diákfelügyeletről ismertek.
Tulajdonképpen ez a modell megnyitotta a felsőoktatás kapuit
a szekuláris elitbe nem tartozók előtt is.
Ám Fethullah Gülen demokratikus víziója
messze túlmutatott Törökország határain...
A világ négy égtája felé
fognak elindulni barátaink.
Mivel a hívő ember törekvései
a tetteinél is több jószándékot hordoznak,
ezért a legőszintébb jóakarattal
kell elindulniuk szerte a nagyvilágba.
Szarajevó ostrom alatt állt.
A városból csak egy alagúton keresztül lehetett kijutni.
Sötét.
A cipők átáznak.
Nincs levegő.
A nehéz hátitáska nyomja a vállat.
A körülmények elviselhetetlenek voltak,
de amikor elértük a célt, mind nagyon boldogok voltunk.
A mozgalom törökországi fellendülésének idején
Bosznia-Hercegovinában
muszlimok, ortodox szerbek és katolikus horvátok
háborúztak egymás ellen.
Szarajevó szenvedte el a modern hadtörténelem leghosszabb ostromát.
Közel 12.000 polgári személy vesztette életét
és 56.000 sebesült volt.
De ez a két férfi,
hittel felvértezve,
300 dollárral a zsebében
nekivágott az alagútnak,
hogy bejusson a háborús övezetbe,
de nem katonaként,
hanem tanárként...
Sokra becsült tanítónk,
Gülen küldött minket ide, hogy segítsünk az embereknek.
Egyáltalán nem tudtuk,
hogyan fogjuk csinálni,
csak az volt a célunk, hogy itt legyünk.
Bombázások voltak
és közben zajlott a háború.
Azt mondtam neki, hogy meghalhatunk,
hogy talán nem térünk vissza.
Megkérdeztem, hogy mondana-e értünk
egy utolsó imát, ha esetleg nem élnénk túl.
Ekkor elérzékenyült.
A szeme könnybe lábadt.
Az arca komollyá változott és azt mondta:
nem meghalni küldelek oda benneteket,
hanem azért, hogy Istent szolgáljátok és iskolákat alapítsatok.
Isten legyen veletek.
Isten mutasson nektek utat.
No comments yet. Be the first to leave one.