The first 200 lines.
Arthur Kornblum barátommal üldögéltem egy étteremben.
A Horn & Hardart önkiszolgálóban.
És belépett ez a gyönyörű lány, és azt mondtam Arthurnak,
"Arthur, látod azt a lányt? Feleségül veszem."
És két hét múlva összeházasodtunk.
Több mint 50 év telt el,
s most is házasok vagyunk.
CHICAGÓI EGYETEM - 1977
- Szeretlek. - Szeretlek.
Szia, Sally. Sally, Harry Burns.
- Harry, Sally Albright. - Örvendek.
- Akarsz vezetni? - Te már a kormánynál ülsz, csak folytasd.
Hátul nyitva.
- Hívjál. - Amint megérkezem, hívlak.
- Hívj útközben. - Előbb felhívlak.
- Szeretlek. - Szeretlek.
Bocs.
- Már hiányzol. Már hiányzol. - Hiányzol.
- Viszlát. - Viszlát.
Kitotóztam az egészet. 18 órás út, azaz hat három órás menet.
Vagy a távolságot osztjuk be.
Van egy... Van egy térkép a napellenzőn,
megjelöltem, hol válthatnánk.
Szőlő?
Nem. Nem szeretek nassolni.
Letekerem az ablakot.
Mért nem meséled el az életed?
- Az életem? - New York-ig 18 órát csapunk agyon.
Még Chicagóig sem jutnánk vele. Velem semmi sem történt még.
- Majd New York-ban. - Valami történik?
- Igen. - Például mi?
Például újságírást tanulok.
Hogy arról írj, hogy másokkal mi történik.
- Így is lehet mondani. - És ha semmi sem történik.
Ha senkivel sem találkozol, semmi sem lesz belőled,
aztán meghalsz, és észre se veszik, míg a szag a folyosóra szivárog.
- Amanda mesélt a sötét énedről. - Az vonzotta bennem.
- A sötét éned? - Persze. Mért, neked nincs sötét éned?
Tudom, te biztos csupaszív vagy.
Az én sötét énem is van olyan, mint másé.
Ó, igazán? Mikor veszek egy könyvet, mindig a végén kezdem.
Így ha elpatkolok, akkor is tudom a végét.
Ezt nevezem sötét ennek, kedvesem.
Ettől nem vagy mélyenjáró. Hát igen, alapvetően boldog vagyok.
- Én is. - Nem látok benne semmi rosszat.
Elvakít a nagy boldogság. Gondolsz néha a halálra?
- Igen. - Persze. Egy röpke gondolat,
mely átsuhan az agyadon. Én napokig ülök rajta.
És ettől jobb ember vagy?
Figyelj, mikor beüt a balhé, nem ér váratlanul, de téged igen.
S közben tönkreteszed az életed, mert lesed, hogy beüssön.
- Nincs igazad. - De igen. Azt akarja, hogy elmenjen.
- Azért ülteti fel a gépre. - De a nő nem akar maradni.
Dehogynem. A másik pasi helyett nem Bogarttal maradnál inkább?
Eszem ágában sincs az életem Casablancában leélni,
egy mulató tulajának a nejeként.
Hívj sznobnak, ha akarsz, akkor se.
- Inkább élsz szerelem nélkül... - Egy államelnök nejeként.
...mint a férfival, akivel világrengető a szex,
mert csupán egy mulató tulaja?
Igen.
Minden normális nő ezt választaná. A nők gyakorlatiasak,
még Ingrid Bergman is, és ezért száll a gépre a film végén.
Értem én.
- Mit? Mit? - Semmi.
- Mi az? - Felejtsd el.
- Mit felejtsek el? - Nem fontos.
Nem, mondd csak el.
Látom nem tudod, milyen a világrengető szex.
- Kettőt kérek. - Oda.
- De igen. - Nem, dehogy.
Ha tudni akarod, világrengető szexben volt részem doszt.
Kivel?
- Mi? - Kivel volt ez a remek szex?
Eszem ágában sincs elmondani.
Jó. Ne mondd.
- Shel Gordonnal. - Shel. Sheldon?
Nem. Sheldonnal kizárt a jó szex.
- De, nagyon is. - Nem, dehogy.
Sheldon ért az adóbevalláshoz. Gyökértömésnél Sheldon az embered.
De a kúrás nem Sheldon erőssége. Ezzel a névvel kizárt.
"Még, Sheldon." "Vadul, Sheldon." "Lovagolj, Sheldon."
- Kizárt. - Heló.
- Mit hozhatok? - Nekem a hármast.
A saláta specialitást, de a lét külön. És az almáspitét á la mode.
Specialitás és almás á la mode.
De a pitét melegen kérem, és a fagylaltot külön.
Eperfagyit, ha van. Ha nincs, akkor habot, de csak ha igazi.
Ha konzerv, akkor semmit.
- A pitét sem? - Nem, a pitét igen, de akkor hidegen.
- Mi az? - Semmi. Semmi.
- Hogyhogy szakítottál Sheldonnal? - Honnan tudod?
Különben nem itt ülnél velem. Akkor Shellel és dicső dákójával lennél.
Először is, nem vagyok veled.
Másodszor, semmi közöd hozzá, hogy mért szakítottunk.
Igazad van, igazad van. Nem akarom tudni.
Hát, azért mert féltékenykedett, a hét napjai bugyi miatt.
Elnézést, a bíróé a döntés joga.
- A hét napjai bugyi miatt? - Igen.
A hét minden napjára van egy, és szerintem vicces volt.
Egy nap Sheldon azt mondja, "Sose viseled a vasárnapit."
Nagyon gyanakodik. Hol hagytam a vasárnapit?
És mondtam neki, de nem hitte el.
- Mit? - Vasárnapit nem gyártanak.
- Mért nem? - Isten miatt.
Na jó, a részem 15%-a 90.
6 dollár 90.
Hagyjunk hetet.
Mi?
Van valami az arcomon?
Nagyon vonzó vagy.
Köszönöm.
Amanda nem mondta, milyen vonzó vagy.
Talán ő nem tart olyan vonzónak.
Nem hiszem, hogy vélemény kérdése. Tapasztalati alapon vonzó vagy.
Amanda a barátnőm.
Na és?
- És jársz vele. - Na és?
És kikezdtél velem!
Nem, dehogy.
Mi?
Az rögtön kikezdés, ha a férfi bókol a nőnek?
Jó, jó.
Mondjuk, csak a vita kedvéért, hogy kikezdés volt.
Mit csináljak vele? visszaszívom, jó? Visszaszívom.
Nem tudod visszaszívni.
- Mért nem? - Mert már kibökted, kiszökött.
És akkor mi van? Hívjuk a hekust, mert kiszökött.
Vedd semmibe.
- Jó? - Remek. "Vedd semmibe." A filozófiám.
Mindig mondom: "Vedd semmibe."
Menjünk egy motelbe?
- Látod? Nem vettem semmibe. - Harry.
Mondtam, semmibe veszem, de mégsem.
- Harry. - Mi az?
Csak barátok leszünk, jó?
Remek. Barátok. A legjobb.
Tudod, hogy sose lehetünk barátok.
- Mért nem? - Úgy értem,
és ez nem kikezdés, egyáltalán nem,
hogy férfi és nő közt a barátság kizárt, mert a szex belezavar.
Nem igaz. Sok férfi barátom van, és szó sincs szexről.
- Ugyan. - De igen.
Csak hiszed.
Tudtom nélkül van a szex?
Nem, de mind szeretné, ha lenne.
- Nem szeretnék. - De, nagyon is.
Honnan tudod?
A barátság kizárt, ha a férfi vonzódik a nőhöz.
Mindig a szexen jár az esze.
Szóval, akkor lehetnek barátok, ha nem vonzódik a nőhöz.
Nem, akkor is szeretné megkefélni.
És ha nem akarnak lefeküdni?
Mindegy. A szex akkor is szóba jön, ezért a barátság biztos kudarc.
- Úgy néz ki, nem leszünk barátok. - Úgy néz ki.
Igazán kár.
Csak téged ismerlek New York-ban.
- Kösz, hogy elhoztál. - Aha. Érdekes volt.
- Örülök, hogy megismertelek. - Aha.
- Hát, élj boldogan. - Te is.
- A gimiben habarodtunk egymásba. - Igen, diákszerelem volt.
De az első év után a szülei elköltöztek.
- De sose felejtettem el. - Sose felejtettel.
Nem, az arca bennem élt.
És 34 évvel később, a Broadway-eh sétálok,
és megpillantom a Toffenettinél.
Egymásra néztünk,
és mintha egy nap se telt volna el.
Pont olyan gyönyörű volt, mint tizenhat évesen.
Pont olyan volt.
Pont úgy nézett ki.
ÖT ÉVVEL KÉSŐBB
Joe. Tudtam, hogy te vagy. Tudtam, hogy te vagy.
- Harry Burns. - Harry. Hogy vagy?
- Jól. És te? - Jól. Jól vagyok.
Erre sétáltam, s gondoltam, hogy te vagy.
És tényleg.
- Még az ügyészségnél dolgozol? - Nem, átmentem a másik oldalra. Es?
Egy kis cégnél vagyok. Politikai szaktanácsadás. igen, remek.
Harry, Sally Albright. Harry Burns.
Harry és én, azelőtt... Egy házban laktunk.
Hát, figyelj, vár a repülőm. Örülök, hogy láttalak, Joe. Viszlát.
Hála Isten nem ismert fel. Öt éve autóztam vele New York-ba,
életem leghosszabb éjszakája.
- Mi volt? - Kikezdett velem. Mikor nemet mondtam:
egy barátnőmmel járt...
Te jó ég. Nem emlékszem a nevére.
Jobb ha elfelejtesz. 26 éves vagyok, és nem emlékszem a lány nevére,
akivel olyan jóba voltam, hogy a fiúja hiába kezdett ki velem.
- Na és mi lett? - Mikor?
Kikezdett veled, nemet mondtál...
azt mondtam, csak barátok lehetünk.
És erre jól emlékszem. Azt mondta, férfi és nő között nem lehet barátság.
Szerinted igaz?
Nem.
Van női barátod, aki csak barát?
Nincs.
De szerzek, ha nagyon akarod.
Amanda Reese.
Így hívták. Hála Isten.
No comments yet. Be the first to leave one.