Invasion

Magára Isten vigyáz.

Hazavárják.

Bassza meg...

Uram! Uram!

- Őrmester, nem áll meg! - Hé!

Trevante Cole parancsnok, amerikai haditengerészet.

Azonnal el kell repülnöm Amerikába. Washington, Virginia, bármi jó.

- Érti? - Parancsnok, nincs gép.

Reptéren vagyunk. Mi a faszomról beszél?

Ami az emberek védelméért van.

Biztos, hogy nem indítunk gépet Amerika felé.

Jó, utasszállító is jó. Magángép. Bármi, ami van.

Uram, nem érti. Senki sem repül arra.

Megszűnt a légiforgalmi irányítás.

Most értünk ide, uram.

Maguk leszállhattak. Szerencséjük volt.

Már számolni sem tudom, hány gépet veszítettünk el.

Sokat az Atlanti-óceán felett.

Adjon pilótát, gépet, műszaki leírást, bármit!

Nem megy sehová. Se géppel, se autóval.

Nincs repülő, nincs jármű, parancsnok.

- Őrmester, kísérje ki! - Ne érjen hozzám!

IDEGENEKNEK BELÉPNI TILOS

Figyeljen, ott a feleségem!

Már vár rám.

- Uram! - Kérem! Ígéretet tettem.

A fél világot már átutaztam, nem állhatok meg itt.

Megígértem neki.

Nem hagyom, hogy valami begyöpösödött brit

itt az utamba álljon.

Érti, uram?

Pilóta, szóljon a lövészeknek, hogy Cole parancsnok szabadon távozhat!

Megkapja a fegyverét,

aztán sok szerencsét kívánunk neki az útjához.

Reméljük, talál hajót.

Invázió

Luke!

Anyukád nagyon különleges ember.

Inkább ő a különleges.

Elmehetek? Ezt nem kérem.

Enned kell valamit.

Elmehetek?

- De hová? - Apához.

Jó. De egyenesen odamész.

Anya, itt van mellettünk.

Egyenesen hozzá.

Jó.

Hé, hé, hé!

Fogd a hátizsákod, tartsd magadnál! Jó?

Vidd a kajádat is!

Jó anya vagy.

Nem is tudom. Igyekszem.

Nem tudtam, hogy családod van.

Hát, ők.

Aha.

Nekem is volt családom.

Sajnálom.

Nem... Nem, nem emiatt.

Már pár éve. Semmi sem volt, csak...

Az orvosok között a legnagyobb az aránya.

Minek?

A válásnak.

Eleinte minden rendben volt.

Aztán megváltoztak a dolgok.

Vagy én változtam meg.

Tudom, miről beszélsz.

Örülök, hogy idetaláltál.

Mert szükségünk van rád.

Nagyon okos vagy.

Ügyes. Talpraesett. És erre nagy szükségünk van most.

Figyelj csak!

Mutathatok valamit?

Szia!

Szia!

Jack vagyok.

Luke.

Mutatok valami klasszat, Luke!

Elég ijesztő, de nagyon klassz.

Ez az a rész, amit nem akarnak megmutatni.

Hazudnak.

Nem tudom, mit hallott.

Ha nem szedi ezt le, és enged el,

akkor annyi a világnak!

Mindenki meg fog halni.

Figyel rám egyáltalán?

Hogy hívják?

Gyáva alak!

Engedjen már el!

Mi a baja?

Elnézést, egy percre, ha szabadna!

Igenis.

Hashimoto- szan ?

Nem tehettem mást.

Azonnal hozzá kell férnünk a Hoshi-12 kommunikációjához.

Pár pillanaton múlt. Miért állítottak le?

Rögzített koordinátáink vannak. Bemértük őket.

Most már csak hozzáférés kell.

„Rögzített koordináták”?

Geoszinkron pályán vannak.

Fogva tartják a siklót.

Az idegenek.

Csak így lehet kapcsolatba lépni velük.

A Hoshi-12 az egyetlen kommunikációs csatorna.

Már ami maradt belőle.

Megtagadom a hozzáférésüket.

Murai- szan halott.

Kérem!

Ne tegye ezt!

A Hoshi- küldetésnek vége.

Itt most többről van szó.

Önnek talán.

Itt a világ sorsáról van szó.

Lehet, már nincs kit megmenteni.

Üzenem, hogy csak én tudok kapcsolatot létesíteni.

Tudják.

Csak akkor segítek, ha én csinálhatom.

Most nincs alkupozícióban.

Ők sem.

Mondja meg nekik!

Ő vezeti a kommunikációs csapatot.

Nélküle

legalább hat órába telik a biztonsági protokoll feltörése.

Akkor csináljuk!

Hozzák a csapatát!

„Biztonsági protokoll”?

Ahogy mondta, csak ön képes rá.

Ez mindig ilyen.

Ez... Ez fertőtlenítőszag?

Anya?

Anya?

Baszki...

Bassza meg...

Ne már! A ku...

TELEFON

Jól van.

Gyerünk már! Baszki! Gyerünk! Működj már! Gyerünk, működj!

Eddig működtél. Gyerünk!

Na! Működj már!

Működj!

Miért nem működik? Működj!

421-6274.

Vedd fel, vedd fel, vedd fel!

Vedd már fel!

- Szia! - Rah! Szia! Trev vagyok. Rah! Halló?

Nem tudom, eljut-e majd hozzád...

De nincs mobilom, ez az egyetlen vezetékes szám, amit tudok...

Gondolom, tudod, hogy már nem dolgozunk.

Mindenki elbújt. Mindenki menekül.

De talán majd felhívod ezt a számot.

Mindenkit evakuálnak. Rossz a helyzet.

Nem tudom, mi lesz, vagy hová visznek...

Nem mondom, hogy nem félek.

Tudom, hogy aggódsz.

Jól tudom, mert ilyen vagy,

még ha nem is vagy itt.

És ez nem is baj.

Én is aggódom érted. Állandóan.

- Trev? - Igen?

Ezt a háborút nem fogjuk megnyerni.

De nem haragszom rád.

Azért haragszom, ami velünk történt.

Mert nem én tehettem róla.

Ahogy te sem.

És te semmit sem tehetnél, de...

de bárcsak itt lennél velem!

De tudom, miért nem vagy itt. Tudom.

És ahogy mondtam, nem haragszom...

De talán mégis. Mégis haragszom.

Haragszom, mert szeretlek.

Mindig is szeretni foglak.

Ahogy őt is.

Én is.

A szeretet nem hal meg, Trev.

Az emberek viszont igen.

És, hát...

Londonban vagyok.

Londonban vagyok. Mármint nem tudom, pontosan hol. Én...

Nem tudom, merre menjek. Most...

Szeretem.

Én is szeretem.

Még mindig szeretem.

Fáj.

Nagyon fáj.

És félek.

Félek.

Nem lesz repülő, Rah.

Emberek sehol, nincs... semmi. Itt a világvége.

Már...

Már csak magunk maradtunk.

Tudd, hogy... hogy ott vagyok melletted!

Átölellek. Simogatlak.

Mondom, hogy szeretlek.

Még akkor is,

amikor a konyhában kiabálsz velem a villany alatt,

és mindennel megdobálsz, mert ki vagy akadva.

Tudod...

És ez így van jól.

Te... Ez így van jól.

Mert bocsánatot kérek tőled, és most komolyan is gondolom.

És talán majd...