Cloud Atlas

Óh, magványos ěj!

Áh, nyavilygó nyárspó'gár, s csontig csikorgó szél,

mely teleség zúg

hangokkal.

Az eleink. . . így bombulnek,

kifecsegőznek meséket,

S ez a sok hang mind egybe forrik ossze.

E hang egész más...

e hang...

csupán suttog odakunt, kémlel a sotétből,

ez a szárnyas ordog...

a Vén Georgie maga.

Most hegyezzed jól a fuled

s én elbeszélem, miként tanálkoztunk

szemitől szemibe.

Így tortént a megismerkedésem dr. Henry Goose-szal,

aki reméltem, talán kigyógyít a szenvedésemből.

Elveszített valamit?

1 . kérdés:

Mi az a titok Sixsmith jelentésében, amiért megérné megolni őt?

2. kérdés:

És ésszerű a feltételezés, hogy újra olnének e titok megóvása érdekében?

Ha igen, úgy a 3. kérdés: Mi a frászt keresek én itt?

Míg gazdag szerkesztői tapasztalatom odáig vezetett, hogy megvetem

az előre-hátra pergetett eseményeket s más trukkos fogásokat,

addig hiszem, Te, kedves olvasóm, még megőrzod egy percre a nyugalmad

és rájossz, van egyfajta rendszer ebben az őrult torténetben.

Kedves Sixsmith!

Ma reggel szájpadláson lőttem magam Vyvyan Ayrs Lugerével.

Egy igazi ongyilkosság az megfontolt és fegyelmezett bizonyosság.

Az emberek készek kijelenteni, hogy az ongyilkosság gyáva tett.

Ez távolabb nem is állhatna az igazságtól.

Az ongyilkossághoz mérhetetlen bátorság kell.

- Ha gond van, nyomja meg a gombot, uram! - Koszonom!

A minisztériumom és az Egyvélemény jovője nevében

koszonom onnek ezt az utolsó interjút.

ÁIIítsák Ie a reaktort!

- Jó napot! - Sajtóigazolvány?

Botrányra számít?

Én Dermot Hoggins kiadőja voltam, nem az orvosa vagy asztrológusa!

Az istenverte igazság az, hogy

nem sejtettem, mire készul aznap.

Ez a partszakasz hajdan kannibálok lakomahelye volt, ahol

az erősek felfalták a gyengébbet, de a fogaikat kikopték, uram,

ahogy on vagy én kikopnénk egy cseresznyemagot.

Van fogalma róla, mennyit adnak ezeknek negyed fontjáért?!

Ne feledje, ez nem kihallgatás vagy tárgyalás.

Az igazság on féle változata számít csupán.

Csak egy igazság létezik.

A változatai - valótlanságok.

Ne hagyd, hogy azt mondják, szerelemből tettem.

Voltak kalandjaim, de mi tudjuk jól,

ki volt rovid, ígéretes életem egyeduli szerelme.

FELHŐATLASZ

Csendes-óceáni szigetek, 1849

Parancsoljon! Ennél kotelezőbb érvényű szerződés nincs két fél kozt

- a Szentírást kivéve persze! - Koszonom, tiszteletes úr!

- Az apósom nagy izgalommal várja e szerződést. - Moore remek ember.

A jovő generációi fuggnek ám az efféle példásan igazmondó lelkektől.

Hogyne!

Előszor olvasván Haskell írását,

annak szabatossága úgy hatott, mintha isteni sugallat ihlette volna.

Tanult doktor barátommal hosszan polemizáltunk Moore értekezéséről.

Elismerem, lenyűgoző az érvelése, miért is élvezzuk e mennyei bárányt,

mikozben Kupaka csak áll ott, beletorődve, hogy szolgáljon minket.

Való igaz. Kupaka!

Ugye élvezed az életet itt velunk?

Hogyne! Kupaka nagyon boldog itt.

Íme a Moor-féle civilizáció Iépcsői, a természetes rend magyarázata.

Kérem, Giles, hallgasson el! Már hetek óta hallgatom ezt,

de szeretném megtudni, hogy a saját veje mit mond róla.

Óh,. . .Iássuk csak!

Ez egy vizsgálódás isten akaratáról és az emberi természetről.

Mit mond az apósa a női természetről?

Sajnos ez olyan téma, ami felett inkább csondben elsiklik.

- Nem ő az egyetlen. . . - Kérem, Ewing, folytassa!

Nos, a kérdés, amit feltesz az, hogy

ha lsten teremté a világot, honnan tudjuk, min változtathatunk

és mi az, ami szent és sérthetetlen?

Horrox tiszteletesnek pontos elképzelése van az ultetvényezésről.

A Georgia-i módszer a legjobb.

- Kibírhatatlan a hőség! Ők hogy viselik? - A tiszteletes úr szerint

a rabszolgák akár a tevék, sivatagra szulettek, mert ők

- másképp érzik a hőséget, mint a civilizáIt népek. - Árnyék kellene.

És ez? Mi ez a hang?

- Végre magához tért! - Mi tortént?

Beigazolódott a gyanúm. Gusano Coco Cervello.

Azaz a polinéz féreg.

Láttam egy férfi agyát, miután a féreg végzett vele. Akár a kukacos karfiol.

De ne féljen! Ez a kis ordog meg én jól ismerjuk egymást.

Ezt nyelje le! Ez az!

Glug-glug-glug!

Nem is tudom, mi lett volna, ha az útjaink nem keresztezik egymást.

Hát, előszor is meghalt volna!

- Módját lelem, hogy megháláljam. - Semmi szukség rá, higgye el!

Én orvos vagyok, Adam. Egy tigris nem vetheti le a csíkjait.

CAMBRIDGE, 1936

Sixsmith! Őszintén remélem, hogy képes leszel megbocsátani.

Mr. Frobisher!

Mr. Robert Frobisher!

Az igazgató úr kéreti Önt, uram!

Mr. Frobisher, nyisson ajtót, kérem!

Tudjuk, hogy odabent van. Kérem, nyisson ajtót!

Már fogalmazzák a levelet az apjának, uram.

Mr. Frobisher!

Vétek, hogy így kellett eljonnom. Másképp akartam elbúcsúzni.

Mire ezt olvasod, már úton leszek Edinburgh-ba.

Úton a hírnév és a gazdagság felé.

Tudom, sose hallottál róla, de hidd el:

Vyvyan Ayrs egyike a zenei nagyságoknak, Sixsmith.

Az a tragédia, hogy már évek óta nem alkotott újat a betegsége miatt.

Terveim szerint rábírom arra, hogy alkalmazzon a kottamásolőjaként,

és segítek neki megalkotni egy remekművet,

mielőtt csillagként feltűnnék a zenevilág egén,

rábírva végul apámat a beismerésre, hogy igen,

a fia, akit kitagadott nem más, mint Robert Frobisher,

korának legnagyobb angol zeneszerzője.

Tudom, Sixsmith, most sóhajtozol és rázod a fejed, de mosolyogsz is,

épp ezért szeretlek.

U.i.

Koszonom a mellényt!

Szukségem volt valamire, ami emlékeztet rád.

Szent Gyorgy és a sárkány.

Eszembe vési, hogy a zeneszerzés szent háború.

Néha megolod a sárkányt, de van, hogy a sárkány ol meg téged.

Nos akkor. Frobisher, ugye?

Mackeras nyilván kioktatta, hogy tegye hasznossá magát.

Van ez a kis dallam, ami hónapok óta a fulemben cseng. Le tudja kottázni?

Finom díszítés a harmadik előtt.

Konnyed és egyszerű. Megvan? Most válik érdekessé.

Na jó. Játssza vissza!

Készséggel, uram!

- Milyen hangnem? - Milyen hangnem?!

- Természetesen G-moll! - És az ütemjelzés?

A szentségit, hallotta, vagy nem?

- Csak egy kicsit tobb idő kell. . . - Mi?! Mégis ki dolgozik itt kinek?

- Bocsánat! - Maga másoló vagy mismásoló? Figyeljen oda!

A 3/4 vált 4/4-re a negyedik utemben, majd vissza 3/4-re az otodikben,

ha képes eddig számolni!

G negyed, majd egy nyolcadnyi szunet és újra G, majd Esz a leutésre.

És így tovább! Rendben, na halljam!

Elég! Kérem, ez sérti a fulem!

- Félrehallhatott, én dallamot, nem diadémotdiktáltam! - Vyvyan!

Jocasta! Segíts fel!

- Mi folyik itt? - Egy hiábavalósági gyakorlat.

- Nem mutatod be? - Minek? A kolyok haszna annyi, mint a tripperé.

Csak tőle konnyebb megszabadulni.

- Légy oly kedves, szólj Henrynek, hogy dobja ki! - Hogyne, drágám!

Ez csodaszép!

Igen!

Ez az! A dallamom!

San Francisco, 1973

Ugyan már, Luisa! Mi osszetartozunk! Kérlek, ne tedd ezt? Hallgass meg!

Hidd el, bébi, nem hagyhatsz el. Ez egy előző-kovetkező életes dolog.

- Csak te meg én. - Nézd, egy órája...

csak az jár az eszemben, hogy lehajítlak az erkélyről.

Ki a fenének képzeled magad?

Pocsék cikkeket írsz egy rohadt szennylapba!

Várjon meg!

Koszonom!

Jó tudni, hogy a lovagiasság még nem veszett ki az emberekből.

- Jól van? - Talán nem tort csontom.

Várjon! Ne! Maradjon ulve! lnkább én.

Remek! Áramszünet.

Egy tokéletes nap tokéletes befejezése.

Még mindig orul a lovagiasságomnak?

Még mindig inkább vagyok itt, mint vele odafent!

Kevesen lelik oromuket Mr. Caponban.

Az efféle fickók miatt jár a veszélyességi pótlék.

- Interjút készített vele? - lgen. A Spyglass magazinnak.

- Luisa Rey. - Rufus Sixsmith.

Rey?

- Nincs véletlenul rokonságban az újságíró Lester Rey-jel? - De.

- Ő volt az apám. - lgazán?

Biztos nagyon buszke volt magára, hogy a nyomdokaiba lépett.

- Ez ő. Az unokahúgom, Megan. - Nagyon helyes!

Egy szuletett fizikus, akinek nálam sokkal tobb esze volt a matekhoz.

Cambridge-ben szerzett doktorátust. Egy nő a Caiusban! Ez ad reményt!

Meleg van!

És még mindig itt vagyunk.

Nahát! Milyen kulonos anyajegy!

Igen. Az én kis ustokosom.

Anyám eskudt rá, hogy ez bőrrák. Rá akart venni, hogy vetessem le,

de tudja, nekem valahogy tetszik.

Ismertem valakit, akinek volt egy ehhez hasonló anyajegye.

Tényleg? Ki volt az?

Valaki, aki fontos volt nekem.

Az illető...

Hadd tegyek fel onnek egy hipotetikus kérdést, Miss Rey!

Újságíróként milyen árat fizetne, hogy megóvja a hírforrását?

- Bármilyet. - Borton?

Ha kellene, akár azt is.

Kész lenne rá, hogy veszélyeztesse az épségét?

Apám dacolva az aláaknázott mezőkkel

és a tábornokok haragjával, megőrizte az újságírói becsuletét.

Milyen lánya lennék, ha egy kis nehézség láttán megfutamodnék?

Megúsztuk.

Taxi!

- Biztos ne vigyem el? - lgen. Ott a kocsim.

Nos, ha egyszer úgy érezné, hogy tehetek onért valamit,