Trance

19 milliónál tartunk, uram. 20 millió font.

A licit 20 milliónál tart.

21 millió font, hátul.

Van egy festmény. Rembrandt festette.

Krisztus a viharos Genezáreti-tavon.

Ő rajta van.

Rembrandt ott van a képen.

Ül a viharban, és egyenesen rád néz.

Te nem láthatod.

Azért nem látod, mert a festményt ellopták.

Sok a képrablás. A legtöbb sikeres.

Oroszlánok büszkesége, baloldalt.

A kikiáltási ár: 21 ezer schilling.

Régebben bárki ellophatott egy festményt.

Nem kellett fegyver.

Csak erő és elszántság kellett.

Ennyi...

...volt az egész.

De ma már másképp van.

Az üzlet nem működhet ekkora veszteségekkel. Vannak szabályok.

Vannak biztonsági előírások.

Van stratégia.

Átvilágítjuk a táskákat, van mágneses érzékelőnk,

szkennerünk, kameránk.

Kiképzést kapunk, amit ezzel kezdenek:

Ne hősködj!

Rablás!

Egy műtárgy sem ér annyit, hogy meghaljanak érte.

Ütős érv, az biztos. Egy műtárgy sem ér annyit.

De ha egy ilyen esemény bekövetkezne,

akkor eltávolítjuk a legértékesebb tárgyat,

és biztos helyre visszük.

Bedobjuk az időzáras széf nyílásán.

Ennyit tehetünk.

Jó szórakozást!

Ha be akarjuk engedni az embereket,

ha el kell sózni az aukció 25 millió fontos műremekét,

hagyni kell, hogy licitáljanak.

650 ezer font.

Eladva a 88-asnak! Gratulálok, asszonyom!

Hölgyeim és uraim,

rövid szünetet tartunk.

Ha visszatérünk, aukcióvezetőnk, Francis Lemaitre

árverésre bocsátja, Goya Boszorkányok a levegőben című képét.

Köszönöm.

Értesítjük a zsarukat a nagy értékű eladásokról,

sőt, a biztonság kedvéért, fél tucat ukrán exkommandós

ül a furgonban, nehogy valami gáz legyen. Legalábbis így tudom.

Jössz, Simon? Kezdünk.

VESZTETTÉL

Igen.

Gyerünk!

Persze nem meglepő, hogy a bűnözők legalább olyan pengék, mint mi.

Nem kockáztatnak, tutira mennek. Mi óvintézkedünk, ők készülnek.

Alaposan felkészülnek. Kamerákból, szkennerekből,

ukrán exkommandósokból. De van, ami nem változik.

Ma is ugyanúgy erő és elszántság kell hozzá.

Hölgyeim és uraim! Üdvözlöm önöket a Delancy's-nél!

Megtisztelő, hogy mi adhatjuk el a Boszorkányok a levegőben című

remekművet.

Goya a modern művészet atyja

és az emberi lélek első nagy festője.

Indítsuk a licitet 5 millió fontról.

Köszönöm. 5 milllió font a nyitó licit.

5 millió 500 ezer. 6 millió.

Ott középen 10 millió font.

11 millió hátul.

12 millió, 13 millió.

17 millió. Köszönöm, uram. 18 millió.

19 millió, ez pech. 20?

21 millió font. Csak nyugodtan.

22 millió. Köszönöm.

Egy telefonos licitálónk 26 milliót ígér.

27 a hölgynél hátul.

- Kicsit? - Kicsit.

27 millió 500 ezer.

Utolsó esély, mindjárt leütöm.

Az ár tehát, 27 millió 500 ezer font.

Eladva a 104-es vevőnek.

A földre!

Gáz, gáz!

Kifelé!

Azonnal hagyják el az épületet! Gyorsan!

Gáztámadás.

Gáztámadás, gáztámadás!

Figyelem, figyelem!

Hagyják el az épületet!

Ne használják a lifteket!

Menjenek a legközelebbi vészkijárathoz!

Szóval, ha megtörténik, és egyszer megtörténik,

nem szabad pánikba esni.

Kövesd a szabályzatot, emlékezz a kiképzésre.

Ha a körülmények engedik.

Ha, csakis ha...

...egy ilyen esemény

bekövetkezne.

El kell távolítanunk a legértékesebb tárgyat,

és biztos helyre vinnünk.

Állj!

Hátrébb!

Ne feledd: ne hősködj!

Tedd le!

Egy műtárgy sem ér annyit, hogy meghaljanak érte.

Ne, ne.

Barom!

Indíts!

TRANSZ

Jó napot!

Hogy van?

Jól.

Felkelt?

- Járkált? - Igen, mászkáltam.

Tudja, hogy kicsoda?

Azt hiszem, tudom.

Szeretne hazamenni?

Nagyszerű! Gyerünk, emberek!

Kösz.

Rohadt élet!

Baszki!

Az akt ideális formája

Halló?

Simon, Franck beszélni akar veled.

Hol van?

Nem tudom. Ne haragudj, Franck.

Elvitted és elrejtetted valahova.

- Igen, biztos, de... - Most akkor tudod, hogy hol van?

Nem emlékszem! Fejbe vertek!

Arra emlékszel?

Egy kurva nagy seb emlékeztet rá!

Mit vártál?

Rám támadtál, pisztolyom volt. Simon, egyszerű balhénak indult.

Csak el kellett volna hoznod nekem a festményt.

Tudom.

Szóval, hol a kép?

Nem tudom, nem emlékszem.

Ne haragudj, nem emlékszem.

Az amnézia csak kamu. Mindenki tudja.

Nem az.

Nem fog menni.

- Miért nem? - Nem emlékszik.

Honnan szeded?

Nézz rá. Ha tudna valamit, elmondta volna.

Tudod, mit?

Megölhetnélek.

Rajta!

Csináld csak, ne kelljen tovább kínlódnom.

Aztán...

...keresd meg a kurva festményedet!

Riz!

Adj neki kaját.

Az agya ép, de ami a mélyebb rétegeket illeti, ki tudja?

Mi nem. Az emlékezet vagy visszatér vagy nem.

Meglátjuk.

- Tud segíteni? - Én semmit. Csak az idő.

Gyógyszer?

- Az amnéziát nem lehet gyógyszeresen kezelni. - Máshogy?

Nesze.

Válassz egyet.

Hipnózis?

Azt mondta, segíthet.

Mit mondjak? Loptam egy festményt, és elveszett?

- Találj ki valamit. - És ha nem jön be?

Nem jön be?

Simon!

Nem jön be?!

Jól van.

Ez.

- Miért ő? - Tetszik a neve.

Jó.

Átsétál egy nagy, tágas téren.

Pont olyan, mint amitől úgy félt.

Ott van Cape Canaveralben, maga az irányító központ vezetője.

A rakéta kilövésre kész. Izgul,

de nem lövi ki túl korán.

Nézi, ahogy a pók lemászik a hálójáról,

és lassan elindul maga felé.

30 ezer láb van maga és a föld között,

és hibátlanul működik a motor.

Megnyugtatja, mert tudja...

hogy már nem éhes.

A stressz és a magány okozta ezt.

Látja a guruló labdát, ahogy eltűnik a lyukban.

Nem Simon Newton vagyok, hanem David Maxwell.

Nincs meg a slusszkulcsom.

Ne ütögesd már. Mondd a neved!

- Jó. David Maxwell. - Ez az.

És ha túl sokat mondok?

Felébresztünk.

Mr. Maxwell?

Mr. Maxwell?

- Mr. Maxwell? - Én vagyok az, elnézést.

- Valami baj van? - Dehogy.

- Elizabeth Lamb vagyok. - Mr. Maxwell.

- Tessék. - Kösz.

A slusszkulcsát keresi?

Igen. Itt van.

- Jó lenne. - Tegye le a kabátját.

Üljön le.

Hipnotizálták már?

Még nem.