HIS & HERS

Az emberek talán felismerik majd az arcomat.

Talán a nevemet is tudják.

De azt sosem tudják meg, ki vagyok.

Idecsörögni se képes? Profi sminkes és fodrász készíti elő...

Folytatódik a nyomozás Rachel Hopkins meggyilkolása ügyében.

A hatóságok a lehetséges összefüggést vizsgálják a St. Hilary’s Leányiskolával,

az elit helyi intézménnyel, ahova Hopkins is járt.

Mindannyian a világnak mutatott önmagunk mögé bújunk.

Hopkins közeli barátja és a St. Hilary’s igazgatónője,

Helen Wang eddig nem volt hajlandó nyilatkozni.

De az emberek nem változnak.

Nem igazán.

Belül nem.

Úristen, de szar!

- Rachel, vicces vagy. - Tudod, mit utálok?

- A gólyákat. - Helen!

Nem. A bizonytalan embereket utálom.

Pfuj!

Fura. Mert a nővére tök jó fej.

Talán csak megeszi az érzéseit.

Hát jó sok érzése van a csajnak.

Valószínűleg csak magányos.

Talán idehívhatnánk?

Hívd át az asztalunkhoz! Hozok még egy kólát.

Biztos csinál valamit.

Catherine!

Gyere, ülj át hozzánk!

Nem tudom...

Nem igazán hiszem, hogy szeretnék, hogy odamenjek.

Néha tudnak kedvesek is lenni.

Szia, Catherine!

- Mit olvasol? - Mary Shelley Frankensteinjét.

Ó! Szupi.

Catherine Kelly!

Hogy vagy?

Úristen! Imádom a hajadat.

Mi a titkod?

- Igazából... nincs. - Nem, sokkal szebb...

Úgy sajnálom! Tessék, itt az enyém!

- Semmi baj. - Nem, ragaszkodom hozzá.

- Nem kell új, tényleg. - Idd meg!

- Mintha lenne benne valami. - Van.

Pisi!

Mi?

Megitta a pisimet!

Úristen!

- Nem tudtam. - Jaj, ne!

Ó, ne!

- Ne! - Szia!

Te jó ég!

- Hihetetlen vagy. - Ne!

Nem mintha Lexy útépítő brigádban nyomná, árkot ásna, vagy gipszkartonozna!

Konkrétan a seggén ül a megélhetésért.

Mesés, hölgyeim! Engedjük el!

A tökéletességet nem lehet siettetni.

Baromság. Mennünk kell.

- Indulás. - Fogak?

- Jó? - Köszönöm szépen.

Köszönöm, hölgyeim.

Oké, ott van a GBI sajtótájékoztatója

a vádemelésekről, amikről őket nem is kérdezték,

amiket az ügyészség kezdeményezett.

Ott ez a rendőrségi reformos baromság. Bla-bla.

Dahlonegával kezdünk, ugye?

Igen, kezdd azzal, de aztán felejtő.

„Felejtő”? Hogyhogy? Most kezdek belejönni.

Egy halott fehér nőből csak ennyit lehet kifacsarni,

mindegy, hányszor szúrták meg.

Oké, nézz rám!

Mély levegő.

Nem kell hazafutás, egy jó ütés is elég lesz.

Gondoltam, megragadom az alkalmat.

Tudatom Atlantával, hogy kellett egy kis idő,

de visszatértem, és hálás vagyok a támogatásukért.

Imádom. Nagyszerű!

Talán nyelj egy nagyot, mintha gombóc lenne a torkodban!

Meglátjuk, hogy reagálnak a nézők, és...

És mi?

Ki tudja?

A királynő visszatér.

MINDEN TÖRTÉNETNEK KÉT OLDALA VAN

Jézusom!

ZSAROLÁS? MEGINT? HAGYJ KI!

Zsarolás. De miért?

TÚL KÉSŐ.

KIDOBTAD J-T?

Könyörögj! Könyörögj, Clyde!

Nesze, ribanc!

Igen, te disznó...

Rachel, markold a golyóit!

Ez tetszik, Clyde?

- Pofozd meg, Helen! - Tetszik?

Megvagy!

Bassza meg! Az istenit!

Kimondtad anyu csúnya szavát.

Tudom, kicsim. Bocsánat.

Sajnálom.

Az kinek a telefonja?

Mi? Ez az én telefonom.

Rózsaszín.

Igen, tudom, de a fiúknak is lehet rózsaszín telefonja.

Van ilyen.

Mit nézel?

Mi, a telefonon?

Csak munkahelyi dolgokat nézegetek.

- Anyu szerint ideje vacsorázni. - Igen?

Szólsz anyunak, hogy mindjárt jövök?

- Igen. - Oké.

Ki vette el az utolsó combot?

Eggyel kevesebb volt.

De én nagyon szeretem a combot.

Én is. Kifizetted?

Nem.

Tudod, ki nem fizetett még érte? Anyu. Tessék, kicsim!

- Meg, menj tévézni! - De én Jack bácsival akarok lenni.

A nappaliba! Most.

- De... - Tedd, amit mondok!

Hé! Lazábban!

Semmi baja. Kapcsold be a Love Islandet!

A Szezám utcát, kicsim!

Azt már nem adják, Einstein.

- Mi bassza a csőrödet? - Mi a fasz van?

Nézd, fogalmad sincs, mivel kell megbirkóznom nap mint nap.

- Leülnél enni? - Tudod, mit? Nem kétlem.

- Kapcsold be a tévét! - Lenyugodnál? Mi jár a fejedben?

Min mész keresztül?

Rachel a barátnőm volt.

Igen? Valóban? Mikor láttad utoljára?

Húsz évvel ezelőtt? Szegénykém!

- Múlt héten a Shell kútnál. - Igen?

Nagyon igyekezett köszönni. Miért?

Olyan jóban vagytok! Mondd meg te!

- Akarsz mondani valamit? - Nem.

Dugtatok?

Úristen, ti dugtatok.

Figyelj!

Amit az én életemben csinálok, az az én dolgom, jó?

A magánéletem az én dolgom. Érted?

Vele voltál azon azon az éjszakán, amikor meghalt?

- Sokáig dolgoztam. - Ott voltál?

- Sokáig dolgoztam. Ennyi. - Min?

- Lumpkin megyei „nyomozó” vagy. - Állj le! Ez remek.

Amikor azt mondtam, ideköltözhetsz, miután az őrült nejed eltűnt,

pár hétre gondoltam, nem egy kibaszott évre.

A terhedre vagyok, baszki?

- A számlák miatt? - Oké.

Vagy mert bevásárolok?

Mindenhová viszem Meget, ahová kell? Mi a fasz? Csak próbálom felfogni.

- Meg, miért nem mész fel? - Nem.

- Menj a szobámba! - A tiédbe menj! Figyelj rám!

Én az anyád vagyok!

- A szuperanya. - Az istenit!

Egész nap egyedül hagyod.

Mondom, mit tehetek. Elmehetek.

Te meg újra árulhatod apáék szarjait az eBayen.

Tudod, mit? Basszus, kapsz gyerektartást, ugye?

Ja, nem. Az nehéz lesz, mert fogalmad sincs, ki az apa.

- Te ölted meg Rachelt? - Ne merj így nekem jönni!

Te voltál az, Jack?

Nyomozó vagyok. A bátyád vagyok.

Szerinted képes lennék ilyesmire? Tényleg azt hiszed?

Miért vettél mintát Megtől?

Nyomozós játék?

- Tényleg, Jack? - Állj le!

Gondoltad, nem tűnik fel?

Hogy a szánalmas bátyám

heti háromszor későig kimarad, miközben ruganyos a lépte?

Aztán Rachelt lemészárolják.

Te meg újra mérgesen jössz haza, bűzlesz a parfümtől,

nem a walgreenses fajtától, a drága, tartós szartól,

amivel Rachel Hopkins majdnem megfojtott a kútnál?

- Oké! - Játsszunk nyomozóst, Jack!

Vele voltál, vagy sem?

- Igen. - Igen. És?

- Szexeltem vele. Ez az, amire... - Hol?

A kocsimban.

Dahlonegában hol, te idióta!

Az erdőben, Zoe. Az erdőben szexeltem vele.

Igen. És elmentem. Dugtunk, és leléptem.

- Nem tudom, mi történt. - Elmondtad a zsaruknak?

- Nem. - Miért nem?

Úgy néznének rám, mint te.

Zoe, mégis mi...

Nem bántottam Rachelt.

- Nézz a szemembe, és mondd meg! - Zoe!

Ne már, én...

Én nem... nem bántottam.

Nem.

- Helló! - Üdv!

Két DNS-minta feldolgozásra a Rachel Hopkins-ügyben.

Oké. Hozza be őket!

- Lenyűgöző, amit csinálnak. - Igen. Oké...

Egyébként én gyűjtöttem a genetikai anyagot, mindkét mintát.

Egy Clyde Duffie-tól, egy tőlem.

És megtalálta?

Tessék?

A társa.

A jegygyűrűét.

Kérdezte, amikor leadta a mintáit. Azt hitte, itt vesztette el.

Nem.